Az első sátras túra a Tisza-tó körül
Összeállt végül a felszerelés, az uticélon sokat gondolkodtunk, a választás végül a Tisza-tóra esett. Indulás előtti este bepakoltuk a táskákat, leolajoztam a láncokat, beszereztük a tartalék ennivalót, stb. Az izgalom miatt kicsit rosszul aludtam. Reggel 6kor keltünk, apránként bepakoltam az autóba a táskákat és a kerékpárokat is. Augusztus 10én reggel 8:00kor indultunk Tiszacsegére, ami Tiszafüredtől 20km-re található. Egy benzinkúton hagytuk a verdát, kicsit féltem, hogy valami baja lesz, de már nem volt visszaút.
Tíz óra is elmúlt már, amikor végre minden készen állt, a drótszamarak fölmálházva, elindultunk hát. Az első métereket sosem felejtem el, sosem ültem még addig megpakolt biciklin.
Teljesen esetlen voltam vele, végig az járt az eszemben, hogy ha elvesztem az egyensúlyt, akkor kiesek egy autó alá és itt a vége :) Kellett legalább 20kilóméter amíg megszoktam a kormányzást. Ekkor már egy csodálatos kerékpárúton haladtunk Tiszafüred felé, amit hamarosan el is értünk.
Dél körül járt az idő, és komolyan megéheztünk. Egy kis kerékpáros pihenőhejnél áltunk meg, ahol nagyon kedves személyzet fogadott minket. Két hatalmas pizzát kértünk jéghideg italokkal. Ez önmagában is szuper volt, de nézd csak ezt a helyet, ahol elköltöttük ebédünket:
A folyóparton a stégen még finomabbnak tűnt az etel :) Megtöltöttük kulacsainkat friss vízzel, megköszöntük a vendéglátást és útnak indultunk újult erővel. A tisza-tó kerülést a dél-keleti oldalon kezdtük, mivel egy ismerős tanácsa alapján ez volt az unalmasabb rész. Utólag nagyon örülök, hogy hallgattunk rá, mert tényleg elég semmilyen volt a kilátás. A hőség tikkasztó volt, árnyékban 38-39 fok, nagyon nehéz volt haladni. Hamarosan elértük Abádszalók települést és a tópartra érve leterítettük a polifoamokat a hűvösben. Én előtte fürödtem egyet a tóban, ami igencsak koszos volt, fürdésre nem volt túl jó az a rész, viszont nagyon jólesett a víz. Délután 3ig szunyókáltunk, feltöltődtünk kicsit, a nagy meleg sokat kivesz az emberből.
Ekkor azonban útnak indultunk, mert nem volt vizünk, és valami ennivalót se lett volna rossz venni. Végül egy fagyizóban kötöttünk ki és elmajszoltunk két jókora adag fagyit, az eladó hölgy meg nagyon kedvesen megtöltötte kulacsainkat és még a fagyasztóba is berakta, amíg megettük a fagyikat. Visszaindultunk a tópart felé és betévedtünk egy strandra.
Itt megbeszéltük, hogy füröcskézünk 1-2 órát és sátort állítani visszamegyünk oda, ahol délután pihentünk. Igen ám, de amikor visszaértünk egy horgász befoglalta a helyet. Megfigyeltem, hogy nincs sátra, így esélyt láttam rá, hogy nem marad itt éjszakára. Odamentünk és megkérdeztem tőle, hogy meddig marad ill. nem zavarná-e ha sátrat vernénk a közelében. Nem volt ellenére a dolognak, kedves ember volt, jól elszórakoztam vele miközben tábort vertünk.
Lassan kezdett besötétedni, a kilátás eszméletlen szép volt, örült a lelkünk, és még kapás is volt :D
A horgász úr meg is kért, hogy szákoljam be a pontyot ha nem esik nehezemre. Régen én is horgásztam, de később rájöttem, hogy ami nem megy, azt nem kell erőltetni :D
A sátor alá polifoam matracokat terítettünk, mivel nemtudtam mennyire lesz hideg és a sátor aljzatát sem akartam kivágni valami kis kővel vagy fadarabbal. Felfújtuk a matracokat is, fő a kényelem, nem akartam megkockáztatni, hogy a párom első éjszaka megutálja a sátras kempinget a kényelmetlen alvás miatt. Csak a szúnyogokra lehetett panasza, akik épp lakomát tartottak a szúnyogító ellenére is. Mi is elővettük hát az ennivalót, kenyerünk nem volt, de puffasztott rizssel és babkonzervel enyhítettük éhségünket. A menő összerakhatós titán kanál-villámat meg persze hogy otthon felejtettem, így a konzervdoboz tetejéből hajtogattam evőeszközszerűséget. Desszertnek meg maradt egy kis diákcsemege mazsolával.
A horgász este 11kor indult haza, ekkor tértünk nyugovóra mi is. Szép idő volt, 28fok este, gyönyörűen esett a sátorra a holdfény. A kis házunk nagyon jól szuperált, kényelmes volt minden, így a párom is nagyon jól aludt, aminek nagyon örültem.
Reggel 6kor keztünk feltápászkodni, ekkor már világos volt, hamar összepakoltuk a motyónkat és indultunk tovább, mert még este megbeszéltük, hogy a korai órákban szeretnénk letudni a táv felét és egy strandon pihenve átvészeljük a déli hőséget. Abádszalókban találtunk egy boltot, ami reggel 5kor nyit, itt jól bevásároltunk, rájöttünk, hogy kevés ételt hoztunk magunkal az első nap. Ismét útra keltünk és 10:30-kor megérkeztünk egy szuper kis strandra. Sokkal jobb volt a reggeli friss levegőn tekerni, mint a tikkasztó déli hőségben.
Délután 5 óráig üldögéltünk az árnyékban, ezután benéztünk még egy falatozóba, ahol jól belakmároztunk, és nekivágtunk az út második felének. Kevesebb mint 3 óra alatt már az autó mellett voltunk, és sikeresen teljesítettük a 124km távot két nap alatt, ami hatalmas kaland volt. Ezután a legkellemetlenebb dolog maradt hátra, az autóba bepakolni a cuccokat, bicikliket és hazavezetni. Bőven sötét volt már, amikor megérkeztünk Nyíregyházára, fáradtak voltunk, de boldogok is, hiszen sok élménnyel gazdagodtunk. Az utazás az egyetlen olyan dolog, aminek megvásárlásával gazdagabbak leszünk. Utazz te is minél többet, remélem hamarosan találkozunk az utakon, addig is hátszelet! Szia
